Egy jogilag és politikailag egyaránt baklövésnek minõsíthetõ megoldás miatt a köztársasági alkotmánnyal kapcsolatos minapi referendum után helyileg és természetesen tartományi szinten is megállapíthatóvá vált, hogyan szavaztak a magyar szvazópolgárok. Minden jogi és politikai meggondolástól függetlenül ugyanis a szervezõk nem egy szavazólapon biztosították a többnyelvûséget, úgy, ahogy az egyedül elfogadható lenne, többnyelvû szöveggel, hanem elkövették azt a hibát, hogy egy-egy szavazólapra csak egy, magyar, szerb, illetve valamelyik más nemzetiség nyelvén nyomtatják ki a hivatalos szöveget. Ezáltal lehetségessé vált a szavazás eredményeinek nemzetiségi szempontból történõ vizsgálata, értékelése, a helyi közösség, vagy akár a tartomány szintjén történõ "összegezése".

Természetes, hogy az értékelések azután meg is történtek: nyílt titok, hogy Vajdaságban mintegy százezer magyar szavazó szavazott nemmel. S ezek után kell-e csodálkozni azon, hogy több helyen, Temerinben és Magyarcsernyén például a helyi adatokkal manipulálva egyes politikai erõk a demokrácia játékszabályaival szöges ellentétben olyan téziseket kezdtek hangoztatni, melyek szerint a vajdasági magyarság a köztársaság alkotmánya ellen szavazott. Temeronben a harcosok még megelégedtek azzal, hogy a VMDK elnökének a faluból történõ kizárását követelték a VMDK helyi szervezetének megalakítására összegyûlt érdekeltektõl. A szerbcsernyei helyi közösség illetékesei még annyira sem erõltették meg magukat, hogy a temerinihez hasonló erkölcsileg és politikailag kétes értékû kibúvót hagyjanak a magyarcsernyeieknek: azt követelték, hogy a magyarok rossz "szereplése" miatt a község székhelye ne legyen többé Magyarcsernyén, hanem a község valamelyik más településén. S hogy nem a helyi közösség akarnokairól van szó, bizonyítja a belgrádi Veèernje novosti címû napilap is, amelynek szerkesztõje az esetrõl szóló információt olyan cím alatt tálalta, hogy Tóbát kiegyenlíti Kosovóval.

Ebben az értelemben a szerbcsernyei helyi közösség nyilatkozója, Nikola Bubanoviæ a községi képviselõ-testület ülésén a Veèernje novosti szerint a következõket mondta: "Az, hogy valaki nem szavaz a saját államának alkotmányára, annak a jele, hogy e község területén valami nincs rendben. Feltehetõ a kérdés, ha az emberek tudták ezt, rosszul voltak tájékoztatva vagy valakinek a keze van a dologban. Eddig ugyan nem voltak nemzeti ellentétek (közöttünk), de ezek után nem biztos, hogy nem is lesznek.

Kétségtelen, hogy sokféleképpen lehet értelmezni a demokráciát. Most, amikor a politikai nézetkülönbségek már a politikai szervezetek szembenállásában is megmutatkoznak, valószínûleg nemcsak az emberek politikai érzékenysége nõtt meg, hanem a készsége is, hogy akár a régi egypártrendszer ledorongoló módszereivel, akár a politikai türelmetlenséget bizonyító szólamok pufogtatásával végül mégiscsak elérje célját. A kérdés csak az, hogy milyen árat kell ezért mindannyiunknak megfizetni. Nos, amikor már társadalmi vitán van az új köztársasági alkotmány tervezete, nyugodtan megállapíthatjuk: már középtávon is vesztessé válik az, aki nem hajlandó tiszteletben tartani a véleményszabadságot, a politikai szervezetek demokratikus jogát álláspontjaik kialakítására és a mellettük való síkraszállásra. Ezért kell már most erélyesen visszautasítani minden olyan próbálkozást, amely hamis érveléssel és antidemokratikus eréllyel igyekszik ellenzékbe kényszeríteni egy egész nemzeti kisebbséget. Csak azért, mert annak egyes tagjai nem értettek egyet a referendumra kerülõ kérdéseket megfogalmazó politikai csoportosulás által szorgalmazott álláspontokkal.